Globális szinten a megkérdezettek még mindig a koronavírus-járványtól tartanak a leginkább, a munkanélküliség pedig a második helyen szerepelt. Magyarország viszont nagyon eltérő képet fest, még nagyobbra nyílt az olló a félelmeket illetően.
Látszólag nagy sürgés-forgás van a magyar egészségügyi rendszer körül, nagyon úgy tűnik, komoly átalakításon dolgoznak a kormányban, több helyen is. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma 2030-ig szóló koncepción dolgozik, kikérve az egészségügyben dolgozók véleményét is, a Belügyminisztérium pedig nemzetközi tanácsadó céggel szerződött komplex átalakítási tervek kidolgozására az egészségügyi ágazatban. A koncepcióért az a Boston Consulting Group felel, amely aktívan részt vett a 2018-as szlovák kórházreform szakmai előkészítésében. Megnéztük ezért egy szlovákiai egészségügyi szakértővel, hogy hogyan zajlott az előkészítés folyamata és hogy miért akadt el, mielőtt igazán elindulhatott volna. Annyit már az elején elárulunk: számtalan párhuzamot találunk a két ország egészségügyi rendszere és problémái között, és sok tanulságot is levonhatunk.
Az egészségügyi kormányzat kikéri az ágazat dolgozóinak véleményét az átalakítási folyamatban. Az egyik kérdést azt sugallja, hogy az eddigi állami-magán rendszer együttfejlődését törnék meg.
Az egészségügyi ellátásbiztonság javítását célzó támogatási programot fogadott el a kormány a hétfői közlönyben megjelent határozat szerint. Varga Mihály pénzügyminiszter keddi Facebook-videójában jelentette be, hogy az 50 milliárd forintos keretösszeggel meghirdetett új program célja, hogy Magyarország önellátó legyen az egészségügyi védőfelszerelésekben.
A megelőzés hangsúlyosabbá tétele, valamint a lakosság kockázati tényezőinek (dohányzás, elhízás) mérséklése kulcsfontosságú tényezők a közép-kelet-európai országok elkerülhető halálozás mutatójának javítása érdekében. Közben az egésségügyi ellátórendszert is át kell szabni, jobb tervezéssel, és az erőforrások hatékonyabb felhasználásával - írják az Erste Bank régiós elemzői friss anyagukban, amely a régiót érintő legnagyobb kihívásokat feldolgozó sorozat negyedik része. A szakértők álláspontja szerint a digitalizáció kulcsfontosságú lehet a jövőben, mert számos kihívásra (egészségügyi dolgozók terhelése, betegek ösztönzése, célzottabb ellátás) adhat releváns választ az ágazat számára.
A járvány első hulláma elleni védekezés hatékonyságáról, valamint az egészségügy átalakításának várható irányairól beszélt vasárnap esti interjújában Kollár Lajos, az EMMI miniszterének tanácsadója.
A régiós egészségügy átalakításában a közelmúltban már tapasztalatokat szerzett BCG-vel szerződött le a Belügyminisztérium a koronavírus-járvány idején. Bemutatjuk, hogy mire készülhet az ágazatban a kormány.
A lakosság és az egészségügyi ellátórendszer dolgozóinak fegyelmezettsége kulcstényező a járvány lefutása szempontjából - vélekedett a Portfolio-nak nyilatkozva Varga Péter Pál. A Budai Egészségközpont alapító-ügyvezetője azt is előrevetítette, hogy a jövőben az egész országban átalakul az intézményi ellátási rend. Emellett arról is beszélt, hogy minek kellene megtörténnie az állami ellátórendszerben, ugyanis a járvány miatt elhalasztott beavatkozásokat vissza kell pótolni és újra kell szervezni.
Újabb villámvideóval jelentkezett Kásler Miklós emberi erőforrások minisztere saját hivatalos Facebook-oldalán, amelyben az egészségügyi rendszer kilátásairól is beszélt.
Július 1-jével kapják meg bruttó 500 ezer forintos egyszeri juttatásukat az egészségügyi dolgozók - jelentette be az emberi erőforrások minisztere pénteki, budapesti sajtótájékoztatóján.
Pénteken levelet küldött Orbán Viktornak a Magyar Orvosi Kamara elnöke, amiben azt hangsúlyozza, hogy a magyar emberek egészségének védelmét nem lehet tovább 1700 forintos szakorvosi nettó órabérre építeni.
A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő oldalán megjelent a szokásos havi beszámoló a kórházi ágyak kihasználtságáról, annak is az áprilisi jelentése, így következtetéseket lehet levonni arról, hogy a koronavírus-járvány miatt elrendelt ágyfelszabadítás mit okozott a gyakorlatban. Mindemellett látványos ábrákon lehet nyomon követni, hogy a márciusban és áprilisban mi zajlott a kórházakban az ellátások visszaesése miatt.
A félmilliós egyszeri juttatás mellett idén 20%-os béremelést is kapnak az egészségügyi dolgozók.
A miniszterelnöknek szegezték a parlament hétfői ülésén többek között azt a kérdést is, hogy marad-e emberi erőforrások miniszter Kásler Miklós.
Norvégia és azon belül az egészségügyi rendszer koronavírus-járványra adott reakcióját rendkívül közelről, alapellátási ügyeleti orvosként első vonalból követi Tótth Árpád, az észak-norvég régió egészségügyi hatóságánál dolgozó egészségügyi szakember. Ennek megfelelően az évek óta az országban élő orvossal a járványellenes intézkedések hatásosságáról, a tesztelésben bekövetkezett irányváltás stratégiai fontosságáról, a sikeres norvég védekezés tapasztalatairól beszélgettünk annak fényében, hogy az észak-európai országban már hetekkel ezelőtt elkezdett szépen fokozatosan helyreállni az élet. A kilátásokkal kapcsolatban az egészségügyi szakember úgy szólt: az ország teljes újranyitását követően fennáll a veszélye egy újabb hullámnak, emiatt pedig még többet kell tesztelni, mert meglátása szerint a nyitás tesztelés nélkül vakrepülés. A Portfolio-nak adott interjújában az orvos kitért a mostani járvány legfontosabb tanulságaira is, melynek kapcsán azt hangoztatta, hogy ilyen helyzetekben nem is annyira országok egészségügyi rendszere vizsgázik, hanem a társadalmak. Egyetért azokkal a véleményekkel, miszerint a koronavírus-járvány történelmi lehetőséget adott arra, hogy az egészségügyi ágazat 30-40 éve halogatott mélyreható átalakításait elvégezzük, rá kellene végre ébredni ugyanis arra, hogy az egészségügyi biztonság nem magától létezik, hanem meg kell teremteni és aktívan tenni kell annak megőrzéséért.
Érdekes dolgok zajlanak az egészségügyben a koronavírus-járvány árnyékában. A Medical Online-hoz eljutott miniszteri levél értelmében hétfőtől részleges szerződéskötési tilalmat rendelt el a magánszolgáltatókkal az állami fenntartású fekvőbeteg-intézményekben Kásler Miklós.
Mennyiért vállalnák havonta a háziorvosok a betegek ellátását? – tette fel a kérdést a Medical Online információi szerint Pintér Sándor belügyminiszter az alapellátókat képviselő szervezeteknek.
Kásler Miklós emberi erőforrások minisztere azt állítja, hogy csúsztatás, hogy ki kellett üríteni ágyakat és szerinte ilyen utasítás nem hangzott el. Fejléces miniszteri dokumentummal bizonyítjuk, hogy volt miniszteri utasítás a kórházak felé.
A koronavírus-járvány elleni védekezés első szakaszát Magyarország sikeresen zárta le, így a következő lépésekben - a készenléti állapot fenntartása mellett - fokozatosan, megfontoltan visszaállhat az egészségügy a járvány előtti munkamenetre. Erről az emberi erőforrások minisztere beszélt szerdán, Budapesten.
Egyre több jel utal arra, hogy a belügyminiszter készül valamire az egészségügyben.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Az orosz terv három részre osztaná a megtámadott országot.
Az Oresnyik bevetése kapcsán szólalt meg az ukrán elnök.
Több száz embert küldhettek el.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
